Miért fontos a talajmintavétel?

A sikeres művelés alapja a termőhely és a termeszteni kívánt növénykultúra ismerete, kapcsolatuk optimalizálása. A megfelelő vetésszerkezet kiválasztásához, a művelésmód, a tápanyag-kijuttatás megvalósításához nélkülözhetetlen talajaink szerkezeti, tápanyag-ellátottsági, mikrobiológiai tulajdonságainak és vízmegtartó képességének átfogó ismerete.

A szakszerűen megtervezett és kivitelezett mintavételezés eredménye a művelési tábla, termőhely tulajdonságainak jellemzésére alkalmas átlagminta. Ennek kialakításához szükséges bejárási útvonalat, a részminták számát, a részmintavétel módját és mélységét, az átlagolás mikéntjét művelési ágakra bontva jogszabályi háttér rögzíti. Mintavételi szolgáltatásainkat a feltételességi előírások teljesítéséhez, talaj tápanyag-gazdálkodási-, valamint talajvédelmi tervek készítéséhez, ültetvény-engedélyeztetési dokumentációhoz, precíziós gazdálkodáshoz, hígtrágya-kihelyezések engedélyeztetéséhez, továbbá öntözési rendszerek telepítéséhez kínáljuk.

A rendelkezésünkre bocsátott Egységes Kérelem adatai, valamint a MePAR térkoordinátáinak segítségével térképes mintavételi tervet készítünk. Ennek alapján terepjárásra alkalmas járműveinkre szerelt automata, valamint manuális mintavételi berendezéseink segítségével, igény szerinti GPS nyomkövetéssel az érvényes jogszabályi és támogatási feltételeknek megfelelő mintavételezést végzünk az alábbi területeken:


• szántóföldi kultúrák,
• rét, legelő,
• gyümölcsültetvények,
• bogyós ültetvények,
• szőlőültetvények.


A mintavétel adatait jegyzőkönyvben rögzítjük, amely tevékenységünk akkreditált státusza révén mind a gazdálkodási naplókban, a hatóságok részére készített szakértői dokumentumokban, mind az agrárpályázati jelentésekben joghatályosan felhasználhatóak.

Miért fontos a talajvizsgálat?

A termőhelyi viszonyok, a termőtalaj-növény kapcsolat megismerésének a talajok mintavételezését követő lépése a talajok laboratóriumi vizsgálata. Talajaink szerkezeti, tápanyag-ellátottsági, mikrobiológiai tulajdonságainak és vízmegtartó képességének átfogó ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő vetésszerkezet, művelésmód, tápanyag-utánpótlás megtervezéséhez és megvalósításához.

A hazai agrárprogramokban és jogszabályokban meghatározott alap-, szűkített-, bővített-, teljes vizsgálati tartalommal és mérési módszerek szerint végzett vizsgálataink közvetlenül felhasználhatóak a hazai körben használatos tápanyag-gazdálkodási modellek számításaiban, valamint talajvédelmi tervek készítéséhez, ültetvény-engedélyeztetési dokumentációhoz, precíziós gazdálkodáshoz, hígtrágya-kihelyezések engedélyeztetéséhez, továbbá öntözési rendszerek telepítéséhez.

Az általunk szedett vagy Megbízóink által rendelkezésünkre bocsátott talajminták vizsgálatát szekszárdi laboratóriumunkban, rövid átfutási idővel végezzük. A vizsgálatok adatait jegyzőkönyvben rögzítjük, amely tevékenységünk akkreditált státusza révén mind a gazdálkodási naplókban, a hatóságok részére készített szaktanácsadó dokumentumokban, mind az agrárpályázati (AKG/precíziós) jelentésekben joghatályosan felhasználhatóak.

Töltse le és olvasson többet!

Feltételességi követelmények a KAP törvényben és rendeleteiben

A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás (BISS) feltételrendszere előírja, hogy a gazdálkodónak

• a naptári évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetni a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Naplóban tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra vonatkozóan,

• a műtrágyázott mezőgazdasági területeire vonatkozóan rendelkeznie kell 5 éven belüli talajvizsgálati eredménnyel.

Előírások a nitrát-érzékeny területeken gazdálkodók számára

A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg a rendelet mellékleteiben szereplő értékeket.

Vállalások az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokban

Az új AKG kiírás alapkövetelménye, hogy a gazdálkodó bővített talajvizsgálattal rendelkezzen a kötelezettségvállalás időszakára vonatkozóan. A támogatást igénylő köteles a teljes támogatási idő szak alatt minden évre vizsgálhatóan, 5 évnél nem régebbi és a korábbi évek tekintetében folyamatos talajvizsgálati eredményekkel rendelkezni. A tápanyag-gazdálkodási tervet évente, a talajvizsgálati eredmények, valamint a levélanalízis eredménye alapján, talajtani szakértő bevonásával kell elkészíteni a következő évre vonatkozóan.

KAP keretében megvalósuló agro-ökológiai (AÖP) programok

Az agro-ökológiai programok preferálják és egyben szabályozzák a karbamid műtrágyák, mikrobiológiai készítmények, talaj- és növény kondicionáló szerek, valamint nitrogénmegkötő készítmények környezetbarát használatát. Bővített talajvizsgálatunk alapján az elvégzett tápanyagutánpótlás mértéke, talajegészség szakjelentésünk (Soil Health Report) segítségével a talaj megújulásának sikeressége visszamérhető.

Precíziós gazdálkodási programok

A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós, georeferált talajmintavétel, műholdas és földközeli távérzékelési adatok beszerzése és elemzése, menedzsment-zónák lehatárolása különféle eljárásokra alapozva, differenciált anyagkijuttatási tervek és térképek készítése és az ezekhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások.