Ha a műanyagokat nem megfelelően hasznosítják újra, komoly veszélyt jelentenek környezetünkre.

Apró részecskékre bomolva a mikroplasztikok akár több száz, sőt több ezer évig is megmaradhatnak a környezetben, behatolva az édesvízi és tengeri ökoszisztémákba, valamint szennyezve az általunk fogyasztott ivóvizet. Felismerve a mikroplasztikok által jelentett súlyos globális környezeti problémát, az Eurofins az élvonalban jár olyan vizsgálati megoldások biztosításában, amelyekkel azonosítható és felmérhető a mikroplasztikok előfordulása környezetünkben.

A mikroplasztikok 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék vagy töredékek. Nap mint nap szennyezik környezetünket, és gyakran tartalmaznak vagy hordoznak olyan veszélyes vegyi anyagokat, amelyek negatív hatással vannak a természetre és az emberi egészségre. Emiatt különösen aggasztó a bevitelük ivóvízen, illetve élelmiszereken – például halakon vagy kagylókon – keresztül. 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) áttekintette a mikroplasztikokra vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és jelentést tett közzé az emberi egészségre gyakorolt kockázatokról.

Az Eurofins norvégiai laboratóriumai élen jártak a mikroplasztikok környezeti azonosítására és mennyiségi meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek fejlesztésében pirolízis‑GC/MS technika alkalmazásával. Természetükből adódóan a mikroplasztik részecskék valóban mikroszkopikus méretűek. Tiszta folyadékminták esetében kiszűrhetők, összetettebb mátrixoknál azonban az analízist megelőzően mintakezelési lépés szükséges. A szakértői csapat módszereket dolgozott ki különböző folyékony mátrixok, szennyvíz, üledék és talaj, valamint hal- és szárazanyag‑minták vizsgálatára polimerszűrés céljából. A jellemzően abroncskopásból származó gumialapú komponensek szintén elemezhetők pirolízis‑GC/MS segítségével, amely fontos információkat nyújthat a közlekedésből eredő környezeti szennyezésről.

Számos módszer létezik az egyes mikroplasztik‑polimerek azonosítására; a legelterjedtebbek a festékes képalkotás, valamint a NOAA módszertan FTIR spektroszkópiai és mikroszkópos technológiák alkalmazásával. A wisconsini székhelyű Eurofins SFA Laboratories volt az első laboratórium, amely ezeket az analitikai módszereket kereskedelmi forgalomban is elérhetővé tette, többféle mátrixra kiterjedő vizsgálatokat kínálva, beleértve a tengeri és ivóvízforrásokat, valamint a palackozott készvizeket. Emellett az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. és az Eurofins Environment Testing Australia is csúcstechnológiás spektroszkópiai elemzéseket kínál mikroplasztikok kimutatására számos termékben, például csecsemőtápszerekben, szemcseppekben, szójaszószban, rizsben, tengeri sóban, kagylókban, valamint minden olyan termékben, ahol a feldolgozás és/vagy csomagolás során műanyagot használtak.
Az Eurofins Textile Testing Spain azon első vizsgáló laboratóriumok egyike volt, amelyek kvantitatív kimutatási módszert fejlesztettek ki a szintetikus textíliák – például poliészter, akril, elasztán és nejlon – mosási folyamata során felszabaduló mikroszálak monitorozására. Ezek a vizsgálati módszerek segítik az ügyfeleket abban, hogy jobban megértsék termékeik környezeti hatását, és annak azonosításával, hogy mely szövetek és szálak hajlamosabbak a mikroszál‑kibocsátásra, lehetővé teszik a mikroplasztik‑szennyezés proaktív csökkentését tudatos alapanyag‑választással és felhasználással. Az elmúlt időszakban több ország Eurofins laboratóriumai nemzetközi kutatásokban is részt vettek a levegőben található mikroplasztik részecskék mérésére. A mintavétel világszerte azonos módon történt (azonos időtartam, azonos módszertan stb.), az elemzést pedig az egyes laboratóriumok szakértői végezték. A hálózaton belül az Eurofins vállalatok továbbra is folytatják kutatásaikat annak érdekében, hogy jobban megértsék a mikroplasztikok által jelentett környezeti kockázatokat és azok előfordulását ökoszisztémáinkban.

A tudományos háttér

Az FTIR spektroszkópiai és mikroszkópos elemzések infravörös fényt használnak a vizsgálati minták letapogatására és kémiai tulajdonságaik megfigyelésére. A festékes képalkotási módszer esetében a vízben található mikroplasztik részecskék megkötik a festéket, és ultraibolya fény alatt felragyognak, ezáltal jól láthatóvá válik jelenlétük. A NOAA módszer a nagyobb, jellemzően szennyezettebb vízmintákban található mikroplasztik részecskék azonosítására szolgál. A víz kémiai kezelésen, sűrűség szerinti szétválasztáson, tömegmérésen és adott esetben spektroszkópiai vizsgálaton megy keresztül.

A pirolízis‑GC‑MS vizsgálat hő alkalmazásával bontja le a mintákat kisebb molekulákra, amelyeket ezután gázkromatográfiával választanak szét, majd tömegspektrometriával detektálnak. A pirolízis‑GC‑MS alkalmas oldhatatlan és összetett anyagok – köztük műanyagok – elemzésére, és FTIR spektroszkópiával kombinálva információt nyújthat a részecskeszámról, a polimerek jellemzéséről és a tömegről is.